Lemezárugyár Budapest

A magyarországi lemezjáték-gyártás nagy korszakát a nemzetközi gyakorlattól eltérően 1953-tól számítjuk, amikor a Kohó és Gépipari Minisztérium úgy döntött, hogy a Lemezárugyár legyen játékgyártásunk központja. A történet azonban még korábban, 1872-ben kezdõdött Stadler Mihály "szitás-rostás" üzemében. Eleinte úgynevezett szerkezet nélküli kézi játékokat gyártottak, (homokozólapát, játékvödör). Később a Müller és Fehér cég litografált locsolókannát, a Magyar Fémdoboz Művek Rt. játékperselyt, litografált, szerkezet nélküli játékautót és torziós rugójú krokodil figurát készített. Spielberger Ármin furulyát, szájharmónikát, zenélő dobozt, kis játékautót állított elő. Monsbarth Géza üzeme 15 éves fennállása alatt, mintegy 1 millió darab trombitát, 550 ezer dugós puskát, játékkardot, csigafütyülőt, babacsörgőt, babaétkészletet gyártott. Az 1948-as államosítás után, győri Fémdoboz és Tubus Művek néven, majd az Elzett gyáregységeként, később Lemezárugyár néven jelentett koncentrált játékgyártó bázist. Külföldi minták alapján kezdték előállítani a rugós felhúzású teherautót és repülőgépet.

Hamarosan elkészült az első lendkerekes játék, majd 1954-ben az első elektromos fémházas diavetítő, melynek sikeréhez a magyar Diafilm Gyártó Vállalat egyre bővülő kínálata is hozzájárult. További lendkerekes autó típusok jelentek meg: mentőautó, nyitott és zárt teherautó, tűzoltóautó, majd a darus autó, valamint a három karosszériás, szétszedhető és összerakható modell autó. Újszerű rugós játék volt a hegyi vasút. Próbálkoztak plüssel borított, rugós, lépegetõ mackóval és elefánttal.

1957-58-ban átmeneti visszaesést okozott, hogy megszüntették az úgynevezett "bazár játékok” gyártását (babakocsi, babaágy, versenyautó, autóbusz). Viszont erős technológiai és termékfejlesztést végeztek, melyek időrendben a következők:

- 1958-59-ben: Roli Zoli, 240-es lendkerekes autócsalád, lendkerekes helikopter,  lendület motoros, rugós csibe (csipegető csibe), törpeautó.
- 1960-ban: huzalpályás autó, lendkerekes robogó, világító tűzhely, hullámvasút, kutyaház persely.
- 1961-62-ben: távvezérlésű elektromos autó, favágó persely, rugós röppentyű, tolató mozdony, közlekedési játék, propulziós hajó (varázscsónak), lendkerekes motorcsónak, gokart.
- 1963-64-ben: (Ekkor már 72 féle játékot gyártottak.) Fiat, Mercedes, Volkswagen, Citroen, Trabant lendkerekes autók, rakodó vonat, visító malac, lendkerekes egér, szélmalompersely, turmix, kávédaráló, elektromos meghajtású holdautó.
- 1965-ben: lendkerekes BMW, Opel, Ford, dodgem, TU104-es repülőgép, kosárlabda, korcsolyázó eszkimók, holdrakéta.
- 1966-ban: elektromos csengősmozdony, rakétapisztoly, és metalofon (xilofon).
- 1967-1968-ban: űrautó, Jaguár festett, díszített karosszériával, játékpályázaton is díjnyertes kozmoglóbusz és robot felderítő, Donald kacsa, helikopter állomás, tivoli.

Ezek a játékok szinte minden magyar családban megtalálhatóak voltak, hamar a gyerekek kedvenceivé váltak és több generáció fiatalságához hozzá tartoznak. A mai napig is legnépszerűbbek a következő lemezből készült termékek: a Kutyaház persely, a Csipegető csibe, a Törpeautó, a Holdrakéta, a Helikopter, a Lendület motoros, a Roli Zoli, a Közlekedési játék.... (Forrás: jatékanno.hu)

A Győri Lemezárugyár

A Győri Lemezárugyár a győri Vesuvius Rt. (Gyufagyár) helyén jött létre. 1918. szeptember 20-án vette meg a Magyar Zománc- és Fémárugyár ezt a területet, mivel fémdoboz gyárat akartak itt létrehozni. A vétel után azonban még sokáig üresen állt az üzem a kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzet miatt.

1924. december 30-án már a Magyar Fémdobozművek gyáraként tartották nyilván, tulajdonosa László Zoltán volt. A termékekre az ő monogramja került, amelynek német kiejtése után (EL-ZETT) nevezték el később az üzemet. A 30-as években fő profilja a sima és litografált dobozok, bádogkannák, plakátok, gyógyszeres dobozok gyártása lett. A háború előtti években 160 géppel és 170 munkással dolgoztak, hetenként több százezer dobozt gyártottak és szállítottak külföldre.

A gyártmányok legjobb felvevőpiaca Kalkutta volt, de szállítottak Törökországba, Brazíliába, Egyiptomba, Dél-Amerikába is. Az ostrom alatt az épületet több aknatalálat is érte. A németek aztán raktárnak használták, majd elvonulásuk után újra megindították a termelést 13 fővel. Mindez nagy nehézségekbe ütközött, mert a nyilasok elvitték a legértékesebb gépeket, anyagokat. A gazdátlan dolgozók később három igazgatót is kaptak egyszerre, de nyersanyagot, szenet, munkaruhát nem.

1947-ben az egyik lakatosmester játékautók tervezésébe kezdett, céljuk az volt, hogy karácsonyra több ezer kisautót gyártsanak. Egy évvel később már 67-re emelkedett a gyár dolgozóinak létszáma, ám megrendelésük kevés volt, a munkafeltételek pedig még mindig nagyon rossz feltételeket kínáltak. Mivel a hagyományos bádogtermékek iránt megcsappant a kereslet, ezért fokozottabban tértek át a játékáruk (autók, krokodilok, babakocsik) készítésére.

1954-től a gyár az ELZETT család tagja lett. Az 50-es években lassan induló piacok után 1957-ben a Lemezárugyár külföldre, elsősorban nyugatra exportált gyermekjátékokat. 1958-ban 220 ezer db. furulyát, 48 ezer db. úttörőperselyt, 320 ezer db. bazárautót, négy vagon játékdobozt készítettek exportra.

A sikeres évek az üzem külsején is változásokat eredményeztek: új raktár, új műhelyrészek épültek, fürdőhelyiséget is kaptak a dolgozók a Kálvária úti gyárban. Korszerű emeletes épület létesült, 12 méterrel nagyobb lett a forrasztóműhely.
A modernizálás mellett azonban a gyár Budapestre való átköltöztetése is felmerült az iparvezetés körében. A megyei vezetés azonban kiállt a gyár mellett, és így az a Fémlemezipari Művek telephelye lett.Termelése tovább növekedett, 1963-ban már 40 millió forint értékű árut gyártottak. A termékek nagy részét a játékok tették ki: babakocsik, motorkerékpárok, autók, tűzhelyek. Üzembe helyeztek egy háromrekeszes gázkemencét, amellyel tovább lehetett javítani a játékok minőségén. Mindezeken túl gyártottak még fémcsomagoló eszközöket, fémkannákat a Tiszavidéki Vegyikombinátnak.

Egymillió forintos beruházással javítottak a dolgozók szociális ellátottságán (öltözők építése), és százzal emelték a dolgozói létszámot. Az üzem szakmai színvonala is emelkedett, a vezetés képzett szakemberekből állt össze, és nagyobb figyelmet fordítottak a többi dolgozó képzésére is.

1965-ben már 200-an dolgoztak az üzemben. Korszerűsítették, átszervezték a gyár működését, szerszámládák gyártását kezdték el, mivel ekkor Magyarországom még egyetlen vállalat sem foglalkozott ezzel. Főleg exportra gyártottak, a pesti anyavállalatnál töltötték meg szerszámokkal a ládákat.

Egy újítási tervet is kidolgoztak, amely alapján kézi anyagmozgatás nélkül tudták forrasztani a kannákat. A játékgyártást is korszerűsítették, a főleg bazári jellegű játékok gyártását megszüntették, és átálltak a mechanikus, elsősorban lendkerekes és rugós mechanikus játékok készítésére.

Az 1960-as évek végén már új terméküket, a holdrakétát gyártották, ezt szalagon szerelték össze. A vízszintes pozícióban gördülő jármű, ha akadálynak ütközött, megállt, majd függőleges helyzetbe küzdötte magát egy emelőszerkezet segítségével. Ezután kinyílt az űrkabin ajtaja, és látható lett a Szovjetunió hős kozmonautájának bádoglemezre festett, kicsinyített mása.

1971-ben ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját a Lemezárugyár, amely ekkortól üzemegységi rangra emelkedett, az ELZETT FLIM Fémlemezárugyár győri üzemegysége lett. Terjeszkedni nem tudtak, telepük területe adott volt, a létszám már elérte az 529 főt, ez csúcslétszámnak számított. Kiterjesztették a szalagszerű gyártást, amelynek összehangolása nem volt egyszerű, mert a termékek nagyon széles skálán mozogtak, a játékoktól az exportra készülő szerszámosládákig. Több saját fejlesztésű gépet helyeztek üzembe, melyek leegyszerűsítették a munkát, a technológiát.

Az 1970-es évek közepén is olyan pozitív hírekről tudósít a sajtó, hogy sikeres éveket zárt a Lemezárugyár, minden évben tartják a betervezett termelési terveket. 1977-ben már hatszáz dolgozója volt a gyárnak, felújították az elektromos hálózatot, új közlekedési utakat építettek, és új gyártógépeket vásároltak. Ezeknek is volt köszönhető, hogy a gyár megkétszerezte a termelését, 178 millió forint volt az akkori éves termelési érték. Ám sok hasonló üzemhez képest mégis alulmaradt a győri Lemezárugyár, nem rendelkezett értékes eszközparkkal. Ezért került napirendre a gyár esetleges megszüntetése is. Közben a magyarországi játékgyártás átszervezése is elkezdődött, ami modernizálással, korszerűsítéssel járt, valamint egyes termékek gyártásának megszűntetésével. Az átszervezést több millió forinttal támogatta a gazdasági vezetés, amelyből a győri telephely is részesült.

1980-ban a győri Fémlemezárugyár felkerült a fejlesztendő játékgyárak listájára, a megújulás útjára lépett. A korszerűsítésnek és több vállalkozó kedvű dolgozónak köszönhetően egyre több szép, ötletes játék került ki a gyárból. Az új termékek közül nagy siker lett az a kamion-család, amelyet a Rába-kamionok mérethűen kicsinyített változataként gyártottak.

A meglévő játékok közül is többet továbbfejlesztettek, például a már megunt lendkerekes mentőautóból egy teljesen új termékcsaládot varázsoltak. Ekkor kezdték el gyártani a Ford Lotus versenyautókat is. Saját fejlesztésként adták ki a Piramis nevű logikai játékot, amely újrahasznosításnak is betudható volt, mert a régebben gyártott ceruzaautók alkatrészeiből állították össze. Az 1984-es karácsonyi szezonra készült el több éves fejlesztő munka eredményeként a Rába-Steiger traktor elektromos meghajtású modellje és a „Go-Start” autócsalád is. Mindkét termék gyorsan sikeres lett, ám az áruk szinte épp csak fedezte az előállítási költségeiket, nyereséget nem termeltek.

Szélesítették a kínálatot az export irányába is, volt olyan játék, amely soha nem került Magyarországon forgalomba, mint például a Volkswagen kisbusz.

Létezett a gyáron belül egy üzlet a dolgozók számára, ahol a forgalomba nem került játékokat is megvásárolhatták. A nyereség elmaradása azonban a játékgyártás végét is jelentette a győri gyár számára a 80-as évek végére, a feleslegessé vált játékok egy részét a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kapta.

Lengyel Adrienn (Forrás: gyoriszalon.hu)

 



lemezárugyár lemezárugyári lemezárugyáras lemezáru gyár Elzett művek Elzett Fém Lemezipari Művek e.flim lemez flimlemez lemez játék retro játék ungarische blechspielzeug hungarian tin toy lendület autó törfeautó holdautó rakétapisztoly csengős mozdony csipegető csibe űrautó holdrakéta Packard közlekedési játék Roli Zoli púpos diavetítő kutyás persely lendülrt autó lendület helikopter lendület motor lendkerekes egér rakodó vonat tolaló mozdony sinautó Tünde tűzhely hegyivasút